Tábori információk

Ezen az oldalon szeretnénk részletesen bemutatni a Bodorka Tábor menetét, a találkozótól kezdve egészen a visszaérkezésig. Közben néhol kitérünk a „miért”-ekre is, azaz kifejtjük táborunk sajátosságait, alapelveit is.

Az első tábori nap túlnyomó része az utazással telik. Együtt utazunk Budapestről, vonattal. Tapasztalataink szerint a gyermekek már az út során elkezdenek ismerkedni egymással, ez jó lehetőséget kínál a szervezőknek a tábor során együtt tevékenykedő 13 fős csapatok, vagy ahogy mi nevezzük őket, „családok” beosztásának előkészítésére. A családbeosztásnál ugyanis mindenki választhat maga mellé (egy!) valakit, hogy rögtön a tábor elejétől legyen ismerőse, bevált társasága. Viszont elkerülendő az egy helyről érkező, talán túlzottan is összetartó és a többieket esetleg kirekesztő „bandák” kialakulását, a többtagú baráti társaságok tagjait nem szoktuk egy családba osztani.

Táborunk közösségének családokra való tagozódása azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők a kisebb csoportosulások keretében egyéni képességeikhez mérten, önállóan bontakozhassanak ki, léphessenek az önmegvalósítás felé, mindemellett szoros emberi kapcsolatokat alakíthassanak ki társaikkal.

A táborhelyre való megérkezés után röviden bemutatkoznak a szervezők, elmondjuk a legfontosabb táborozási tudnivalókat, majd ezt követően a gyermekek a szervezők segítségével felállítják sátraikat, elfoglalják a “hálótermeiket”. Eközben a csoportvezetők a vonaton kialakult és feljegyzett párok, valamint a gyermekekről rendelkezésre álló egyéb információk (jelentkezési lap, korábbi tapasztalatok) alapján egymás között kialakítják a csapatok pontos beosztását.

A családok kihirdetése után a nap további része az ismerkedésé: a táborozók mind össztábori, mint csoportszinten különböző közösségépítő játékokat, játékos feladatokat próbálhatnak ki. Ezen az estén, az összekovácsolódást ezzel is segítve, az otthonról hozott finomságokat kinti sütögetéssel kiegészítve közösen fogyasztjuk el :)!

Az első éjszaka után egy különleges nap következik: közös kirándulás keretében a Zemplén hegységben található Megyer-hegyi tengerszemhez látogatunk el. A Megyer-hegyen lévő tengerszemet emberkéz formálta ugyan, de mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységben látható látványos kőfalakkal és kristálytiszta víztükörrel. A természeti látványosságot az elmúlt években többször választották Magyarország legszebb természeti látnivalójának is.

Ezt követően a 13 fős családok forgószínpadszerűen, három napon keresztül más-más szakmai programon vesznek részt. 11-14 éves gyerekek esetében – ők a tábor célkorosztálya – a szakmai programok legfontosabb célja, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a természet egészével és egyes elemeivel, valamint a kultúra, társadalom, és életmód témaköreivel.

A három, egyenként 6 órás a programon a résztvevők megismerik a Bodrogzug természeti és kulturális értékeit, a vizes élőhelyek sajátosságait, a helyi emberek régi és mai életét, valamint az aktív életmód előnyeit és fontosságát. Nem titkolt célunk, hogy az élményszerű ismeretátadás mellett a résztvevőket önálló problémafelismerésre, és ami talán még fontosabb, megoldáskeresésre ösztönözzük.

A szakmai forgószínpad tervezett állomásai:

1. Ártéri élővilág: Vizes élőhelyek a Dió-ér mentén
   A Bodrogzug az ország egyik legszebb nagy kiterjedésű, vizes élőhelye. A vadregényes vízivilág számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. A programon a nedves rétektől a mocsarakon át egészen a nyíltvizes holtágakig számos élőhellyel és persze az ott lakó élőlényekkel ismerkedhetünk meg. A ritka vízimadarak és más vadon élő állatok megfigyeléséhez szükséges távcső és teleszkóp használatát is megtanuljuk, valamint helyi pásztorok bevonásával legelő állatokkal is testközelből találkozhatunk.
2. Ember és Táj kapcsolata a Bodrogközben
   A program első felében a régi hagyományos mesterségekkel és hozzájuk tartozó helyi kulturális örökséggel ismerkedünk: a pákász, vagy ahogy máshogy is nevezik, csíkász alakja ma is ismert, a vízimadarak tojásait összegyűjtő, illetve halászó-gyűjtögető, különc életmódot folytató lápi ember több népmesében, visszaemlékezésben megjelenik. Kitérünk az állattartásra és legeltetésre is, mint a környéken hagyományosan és ma is fontos szerepet betöltő foglalkozásra. A múlt mellett a program második felében a falu jelenével és jövőjével is foglalkozunk. Interaktív foglalkozásokon keresztül bemutatjuk, hogy mik a lehetőségei egy elöregedő, izgalmas természeti környezettel körülvett kis falunak. A program során résztvevők kiscsoportos foglalkozás keretében maguk is formálói és tervezői lehetnek a falu jövőjének.
3. Aktív életmód a természetben
   A tábor környéke hazánk egyik legszebb vízitúrázó helyszíne, ezt kihasználva tapasztalt szervezőink vezetésével kenutúrára indulnak a résztvevők. Itt a szemet gyönyörködtető táj megtekintése mellett elsajátítják az evezés technikáját, valamint az alapvető víziúrázási és tájékozódási ismereteket. A kenuzás után a táborhely környékén különbüző természeti adottságokhoz kötődő “túlélési” praktikákat próbálunk ki, amilyen például az éjszakai menedékhely építése, tűzgyújtás vagy éppen a szabadtéri főzés.

Az ebéd és vacsora közti időszakban különböző programokat szervezünk, melyek közül szabadon választhatnak majd a résztvevők. Lesznek össztábori játékok, játékos feladatok, kézműves foglalkozások, családok közti játékos vetélkedők (tojásdobálás, mocsárban futás mellcsizmában, egy csapattagra minél több ruha felaggatása, stb), és persze kenuzás a Dió-éren. Az estéket naplemente-nézés, tábortűz és éneklés zárja.

A szakmai napokat követően érdekesebbnél érdekesebb témákról szóló programcsomagok közül lehet választani az egyéni érdeklődési körök szerint, melyek között lesz mozgósabb, túrázósabb, de kutatós, felfedezős programelem is.

A tábor utolsó teljes napján, lezárásképpen a táborlakók közösen Sárospatakra látogatnak, ahol a város főbb látványosságai és érdekességei felfedezésére lesz lehetőség (pl. ágyúöntő műhely, Rákóczi-vár, szőlészeti-borászati múzeum, strand).

Végül vasárnap összepakolunk, egybegyűjtjük a tábor során készült képeket, még egy utolsót játszunk a Dió-ér partján az árnyékban, majd elbúcsúzunk egymástól és elindulunk hazafelé…

A Bodorka Táborral az ország egyik kevéssé ismert, vadregényes tájára, a Bodrogzugba látogatunk el.

A Bodrogzug a Zemplén és a tokaji Nagy-Kopasz hegy lábánál, a Bodrog és a Tisza árterén terül el. Hazánk egyik legattraktívabb tája: különlegessége, hogy a több ezer hektáros ártéri síkságon a vízjárási viszonyok a vízszabályozások előtti, természetes állapotokra hasonlítanak. A tavaszi áradások következtében hetekig víz alatt áll az egész terület, és ebből még nyárra is igen változatos vízivilág marad.

Számos védett és fokozottan védett növény- és állatfaj élőhelye. Az ártér zavartalan fészkelési helyet biztosít az itt élő rendkívül gazdag vízimadár-világnak, tavasszal és ősszel pedig több tízezres tömegben keresik fel a területet a vonuló madárfajok.

A madarak mellett persze otthont talál itt számos egyéb állatfaj is – így például a tábor nevét adó hal, a bodorka is :).

Kiemelkedő értékei miatt már 1986 óta védett terület, 1989 óta nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, sőt a Tokaj-Hegyalja kultúrtáj részeként 2002 óta UNESCO Világörökségi helyszín is.

A tábor központi helyszíne és egyben szálláshelye egy nagyon hangulatos, 200 fős zsákfaluban, Zalkodon lesz. Zalkod Sárospatak és Tokaj között nagyjából félúton, a Tisza folyó partján található, Árpád-kor óta lakott település. Sátrainkat idillikus helyen: a Bodrog árterének szélén, a Dió-ér nevű vízfolyás partján állítjuk majd fel.

A tábor alapvetően nomád stílusú, így pottyantós wc-ink lesznek, és a szervezők által előre felépített zuhanyzósátorban, a nap melegítette vízzel mosakodhatunk. Ugyanakkor szükség esetén fedett és szélvédett közösségi helyiség, elektromos áram, és egyéb civilizációs vívmányok rendelkezésre fognak állni.

Kétféle szállástípus igénybevételére lesz lehetőség:

• SátorTerem: igazi közösségi szállás nagy, egylégterű sátorban, melyet a szervezők biztosítanak és tartanak esőbiztosan.
• Saját sátor: akinek fontos a személyes tér, és ezért vállalja a sátor szállításának és felállításának / lebontásának viszontagságait is, az (korlátozott számban) saját sátrát is felállíthatja a Dió-ér partján.

Korábbi táboraink hagyománya, hogy az étkezéseket magunknak oldjuk meg – saját konyhás csapattal, a magunk által épített bronzkori tűzhelyeket használva. Ez nemcsak környezeti szempontból jó megoldás, hanem a táborozóknak is lehetőséget ad arra, hogy a tábori szakácsok mellett aktívan részt vegyenek az ételek elkészítésében. A közös főzés komoly csapatmunkát igényel, ezáltal remek tapasztalat tud lenni a gyerekek számára.

A tábori konyha a Bodorkában is szerepet fog kapni: a reggelit, tízórait, uzsonnát és vacsorát itt fogjuk elkészíteni. A tábori menübe a bográcsban főzött meleg ételek, péksütemények, müzli, friss gyümölcsök és zöldségek lesznek beépítve.

A kétfogásos ebéd a szomszédos falu konyhájáról fog naponta érkezni a táborhelyre, így a szakácsoknak is lesz idejük lazítani.

Táborunk nonprofit jellegéből adódóan nincs klasszikus értelemben vett „részvételi díj”. A 8 napos tábor során az utazáshoz, étkezéshez, szálláshoz, programokhoz, közös felszereléshez való hozzájárulás minimális összege 25.000 Ft + 5.000 Ft útiköltség.

A tábor jelentős alapítványi támogatással valósul meg, megköszönjük, ha a jelentkezés során a minimálisnál nagyobb hozzájárulást vállaltok!

A Magonc Alapítvány 2018-as Bodorka Táborának költségvetése*:

*A költségvetés nem tartalmazza a tábor előkészítésének, lebonyolításának és utánkövetésének humánerőforrás-költségeit, amelyeket a szervezők teljesn mértékben önkéntesen végeznek. Szintén nem tartalmazza a járulékos költségeket (könyvelés, stb), melyeket a Magonc Alapítvány saját forrásból finanszíroz, valamint a helyszín és szállás díját, melyet egy szervező felajánlásából díjmentesen használhatunk.