Mikor a nap nagy része már eltelt, felfedeztük a madarakat, a patakot, népművészkedtünk és színészkedtünk, valamint a jól megérdemelt ebéden is túlvagyunk, egy kis szusszanás után jöhetnek a játékok :)!
2012-ben, az ötödik TERMIK Tábor évében indítottuk útjára tábori blogunkat, melynek segítségével mindig egy-egy középiskolás segítőnk mutatja be a tábor létrejöttét, előkészítését.
Akármilyen játékról is legyen szó, mindig fontos szabály, hogy a játékvezető utasításait tartsuk be, ne veszélyeztessük ellenfeleinket és csapattársainkat, és jól jön, ha a saját épségünket sem.
Így hát fára mászni – ha nem tudunk vagy ha ellentétes a szabályokkal – nem ajánlatos, a patakban csörgedező víz alá bújni sem olyan remek ötlet, és hosszú kihegyezett nyársat se használjunk hadifelszerelésként…
De a legfontosabb talán az, hogy csak olyan messzire bújjunk el, ahonnan visszatalálunk, és ha baj van, meghallják a kiáltásunkat. Ha valaki elesik vagy bármi baja történik, a többiek a játékszellemet félrerakva kísérjék el a játékvezetőhöz, vagy keressék meg az orvost.
Ha a táborozók hangulata elromlik délutánra, és mindenki fáradtan nyöszörög a futkározás gondolatától, jó játék lehet a…
Ne mosolyogj!
A játék szabályai:
Nem szabad egymáshoz érni, értsd nem ér csikizni. Szemmagasságba nézzünk a velünk szembenálló sorral. Nem ér cipőt, földet és az eget pásztázni, valamint a már-már undorító dolgokat, mint a köpködés, büfizés és egyebek is hanyagolandók ezúttal. A legfontosabb szabály, hogy beszélni nem ér, ám hangot kiadni lehet. Aki már kiesett nem szólhat bele a játékba, de ötletet adhat a csapatának, valamint szurkolhat is, a határokat betartva, vagyis lehetőségek szerint nem üvöltözik és káromkodik.
A játék menete:
Két csapatot hozunk létre, majd ez a két társulat feláll egy sorba, egymással szembe. Mindenkinek az a dolga, hogy a vele szemben álló embert megnevettesse, ahogy csak tudja – a szabálynak megfelelően. Mosolygás még nem számít kiesésnek, de ekkora már tudhatod, hogy jó úton haladsz a célhoz, ám akinek már kivillan a foga fehérje, az kiesettnek minősül.
A játék célja a folyamatos nevetés mellet az, hogy a „legfapofább” ember maradjon talpon, és ez által megnyerje csapatának a versenyt.
A szokásos számháborút sem lehet elhanyagolni, hiszen ez az egyik legizgalmasabb, természetben lebonyolítható játék. Általában mi az utolsó nap, hazaindulás előtt szoktuk játszani (kivéve, mikor esik az eső :)).
Zászlós fogó
Sok futkározással együtt járó csapatjáték. A két szembenálló csoport a saját „zászlaját” védelmezi. Az ellentétes térfélen tartózkodó játékosokat meg lehet fogni, akik ekkor megfagynak. Ebből a helyzetből csak saját csapattársaik tudják őket feloldani, ehhez azonban meg kell érinteniük a játékost. A feladat a másik csapat zászlajának megszerzése és átjuttatása saját térfélre.
Evolúciós játék
Ehhez a játékhoz jó képzelőerőre, találékonyságra és egy kis taktikai érzékre van szükség. A gyermekek 5-8 fős csoportjai kapnak két-három tulajdonságot vagy képességet (például bunda, kopoltyú, röpképesség), amelyek mellé maguk is választhatnak egyet szabadon. Az így összeállított élőlényt utána elnevezik, lerajzolják, kitalálják az élőhelyét, táplálkozási szokásait stb. A játék második felében különböző környezeti változások, csapások következnek, például fagyhullám, árvíz, félhomály. Az új körülményekhez tulajdonságaik révén alkalmazkodni képes közösségek túlélnek, míg az adott helyzetben nélkülözhetetlen jellemzővel nem rendelkezők veszítenek egy egyedet. Néhány sikeres forduló után a csapatok új képességet fejleszthetnek ki, amely előnyükre válhat, de haszontalannak is bizonyulhat a későbbiekben.
Kém
Egy kora délután a táborban a táborvezető egy színes szalagot akaszt könnyen észrevehető helye. Ezután a 5-6 játékvezető megbeszéli, hogy ki legyen a kém a gyerekek közül. Körüljárja a tábort és minden táborozónak a fülébe súgja: „kém van a táborban”, de az egyiknek ezt mondja: „te vagy az! a gémeskútnál!”, vagy más jól ismert helyet jelöl meg egy körzetben.
Ekkor az illető tudja, hogy neki maximum 1 órán belül el kell lopnia a szalagot, és a gémeskútnál elrejtenie. Ha valaki a többiek közül észreveszi, hogy a szalagot ellopták, riadót fúvat és mindenki a kém nyomozására indul. Ha valaki megtalálja a szalagot, megnyerte a játékot, ha nem, a kém a győztes.
Nagyon fontos, hogy a játékok után (és a tábor végén is) mindig megkérdezzük a gyerekeket, hogy mennyire tetszett nekik a program. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a amikor már mindenki együtt van, akkor a játék szervezőcsapatából valaki hangosan elkezd számolni, és háromra minden gyerek felemeli a kezét.
Akinek nagyon-nagyon tetszett a játék, az az égre mutat, aki játszott már jobbat is, az csak szembe a fákra, stb… És akinek valamiért igazán nem tetszett (van ilyen?), az pedig maga elé a földre mutat. Ennek a módszernek az az előnye, hogy egyrészt a gyerekek nem befolyásolják egymás véleményét, másrészt pedig a szervezőcsapat pár másodperc alatt képet kap arról, hogy mégis hogyan élték meg a gyerekek a délutánt :).
