Kéktúra

Sport / Életmód

Átdolgozás alatt...

Az Országos Kék-túra nemcsak hazánk, de Európa elsõ hosszútávú turistaútja is. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulójára készült el az, akkor még 910km-es, út dr. Cholnoky Jenõ - a Magyar Turista Egyesület elnöke - kezdeményezésére. Sümegtõl a Nagy-Milicig a kék jelzést 10 év alatt (1928-1938) festették fel a Kinizsi Encián szakosztály turistái. 1937-ben a Magyar Turista Szövetség vándorgyûlésén, Bugacon született meg a határozat, hogy a Szövetség fennállásának 25. évfordulóját 1938-ban az Országos Kék út megnyitásával ünnepli meg. A nyitótúrát Szent István turista vándorlásnak keresztelték el. A mozgalom eredeti kiírása szerint öt évente tartottak volna jubileumi túrákat. A Háborút követõen 1952-ben - az akkori "MHK (Munkára, Harcra Kész)" illetve az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében - keltik új életre a mozgalmat. A Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztálya - Bokody József, Forgó János, Thuróczy Lajos és dr. Vízkelety László kezdeményezésére - 1952 januárjában hirdette meg tagjai számára a Tapolcától Tolvajhegyig terjedõ összesen 25 szakaszra osztott 852km-es útvonalat. Egy évvel késõbb jelenik meg az elsõ Kék-túra füzet, a Lokomotív Sportkör 12 oldalas kis kiadványa. Ugyanebben az évben adták át Horváth Józsefnek az elsõ jelvényt a teljesítésért, és mára már több mint háromezren birtokolják a híres, szabálytalan négyszög alakú, formájával a végtelenbe nyúló távolságot szimbolizáló jelvényt. Három évvel késõbb jelent meg a már térképvázlatokkal is kiegészített második füzet.

1961-re már valóban országos méretû a mozgalom, és megalakul az MTSZ (Magyar Természetbarát Szövetség) Kék-túra Bizottsága. 1964-ben, Thuróczy Lajos szerkesztésében, színes térképmelléklettel látott napvilágot a Sümegtõl a Nagy-Milicig terjedõ útvonal minden korábbinál részletesebb leírását magába foglaló kis kézikönyv, mely "Az Országos Kék-túra útvonala mentén" címet viselte.

Késõbb a hetvenes években meghosszabbították az utat az osztrák határ menti Velem községig. Az évtized végén, 1979-ben Rockenbauer Pál a Magyar Televízió forgatócsoportjával vágott neki az útnak, s "Másfélmillió lépés Magyarországon" címmel forgatott útifilmjük mérföldkõvé vált az Országos Kék-túra történetében. 7 évvel késõbb ismét útra keltek és az akkori nyugati végpontból elindultak dél felé, hogy maguk választotta úton elõbb a Dél-Dunántúli Kék-túra nyugati végpontját Kaposvárt, majd onnan ezen az úton végigmenve Szekszárdot érjék el "Még egymillió lépés ..." megtétele után. Ez a szakasz 1989-tõl vált a Kék út szerves részévé "Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék-túra" néven. Ezzel egyidõben megszületett a terv az út további bõvítésére, ismét egy film, a Rockenbauer Pál emlékének dedikált "Kerekek és lépések ...", kapcsán. 1992-ben felfestették Szekszárdtól Öttömösig a Bács-Kiskun megyei kék jelzést, a következõ nagy egység, az "Alföldi Kék-túra" elsõ szakaszát. A keleti megyék, így Csongrád megye is, egymás után csatlakoztak saját útvonalukkal, míg a Millecentenárium évére elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát.

A Kék-kör útvonalát bejárva több helyi (megyei, tájegységi) túramozgalom is teljesíthetõ. A legrégebbi külön is túramozgalomként számontartott túramozgalmak a Veszprém megyei Kék túra (ma Balaton-felvidéki Kék-túra), a Dorogtól-Nógrádig túra, illetve a Bükk-Mátra útjain túramozgalom. Az évek alatt fokozatosan kiépült Alföldi Kék-túra szinte minden szakasza önmagában is teljesíthetõ. Külön érdemel említést a Kohász Kék-túra. Az 1960-as évek óta teljesíthetõ túramozgalom útvonala az észak-magyarországi kohászvárosokat köti össze. Salgótarjántól Ózdon át Miskolc-Diósgyõrig vezet. Nyomvonala egy rövid szakasztól (Dédestapolcsány - Mályinka) eltekintve nem esik egybe a Kék-kör útvonalával.